Tökéletesen fekete és fehér

A Daren Aronofsky rendező nevével fémjelzett Fekete hattyú című film nem tartozik azok közé, amelyek semmitmondó élettörténetet festenek elénk, sem azok közé, amelyek ócskán egymás mellé pakolt képkockákból állnak. Összerakott mozaikról van szó, amelyben minden kis rész a helyén van. Szinte tökéletes.

Köpök a sírodra

Érdekes, megrázó, undorító, izgalmas és egy picit kiszámítható: röviden összefoglalva ezekkel a szavakkal lehetne jellemezni a Köpök a sírodra című filmet. Épp emiatt, számomra a kategorizálás is nehézkes: egy kicsit dráma, egy kicsit horror, egy kicsit thriller, egy kicsit majdnem minden.

127 óra az őrületig

A 127 óra megmutatja, hogy egy filmen akkor is lehet izgulni, ha már tudjuk a történet végét. Szórakoztató és megdöbbentő mivoltával képes kiszorítani a néző fejéből a véget, és könnyedén rákényszeríti arra, hogy egyszerűen csak figyeljen és átéljen.

Több első is lehet

Mit lehet tenni, mikor az ember unatkozik egy esős, havas szombat délután? Keres egy jó DVD-t és beteszi a lejátszóba. Lehet ez akár egy új sikerfilm vagy egy olyan, amit már rongyossá nézett, de még mindig nem unta meg. Az utóbbi kategóriába tartozókat nevezzük kultuszfilmeknek.

A király logopédusa

Vannak olyan filmek, amiket az ember félve néz meg. Vagy azért, mert hatalmas elvárásokat támasztott benne a világ, vagy azért, mert már a megnézés előtt elege van belőle a nagy felhajtás miatt. Nekem A király beszéde mindkét kategóriába beletartozott. Attól tartottam, hogy valami unalmas történelmi maszlagot kapok, de talán mégsem hiába kapott ennyi Oscar-jelölést…

Héthatárra szóló penge játék

Fűrész. Erről a szóról ma már alig akad ember, akinek a horror helyett egy erdészeti szerszám jutna eszébe. Sőt, a Google találatok közt sem találni az elsők közt a filmre utaló hivatkozáson kívül mást. Egy ideig vitathatatlanul energia-és fantáziadús alkotásként tartották számon, azonban az x+n-edik rész után jócskán rezeg a léc kedvenc horrorsorozatunk alatt.

Szinkron kontra felirat

Mindig is az egyik fontos kérdése volt a filmnézésnek: hogyan érdemes megtekinteni egy filmet vagy sorozatot, a színészek eredeti hangjával vagy magyarosítva? A mindent eldöntő választ továbbra sem találtuk meg, valószínűleg nem is lehet. Legtöbben maradnak inkább középen, egyensúlyozva a vékony cérnaszálon, hol jobbra, hol balra lepillantva. Mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya is. Vegyük sorra őket!