Világszerte több millió ember használja nap mint nap Bíró László találmányát, a golyóstollat. A felfedezés óriási változást hozott az újságírók és grafománok életébe, de a brit légierő is alkalmazta.
Bíró László az 1920-as években újságíróként dolgozott Budapesten. Bár a lúdtollas megoldás már a múltat idézte, a divatos töltőtollnak is akadtak bőven hátulütői. Bírót szakmája inspirálta a golyóstoll megalkotására. Szükség volt egy könnyen kezelhető íróeszközre, amelyben a tinta nem száradt be, nem folyt és hamar megszáradt a papíron, így nem maszatolt.
Az első golyóstollat az 1930-as években szerkesztette meg, akkor még a magyar fővárosban. 1931-ben, a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatta be nagyméretű golyós heggyel rendelkező tollát, amivel azonban betűket nem lehetett írni. Később találmánya kicsinyített mását is elkészítette.
A működési elv szerint egy vékony, tintát tartalmazó cső aljába sima felületű acélgolyót helyeznek, amely szinte teljesen illeszkedik a cső falához. Ahogy írás közben a golyó elfordul, tintát hoz magával a felső részről, amit aztán beleprésel a papírba. Pofonegyszerű az egész! Bíró tolla azonban nem nagyon működött, a pontatlan kivitelezés miatt állandóan elakadt. Testvérével igyekezett tökéletesíteni a találmányt. 1938-ban jelentette be golyóstoll-szabadalmát, amit később már Argentínában fejezett be, hiszen a '38-as zsidótörvény miatt elhagyta Magyarországot.
Végül Argentínában kezdték el gyártani a golyóstollat, ami rövid idő alatt meghódította a világot. Angolul „Biro-pen”-nek, franciául „biron”-nak is nevezik. A licencet később az angol kormány vette meg, hogy a vadászgép-pilóták számára biztosítson olyan íróeszközt, melyből nagy nyomáson sem folyik ki a tinta.
Bíró és találmánya érdemeit jelzi, hogy Argentínában a magyar feltaláló születésnapján ünneplik az Argetin Feltalálók Napját.
Liebhauser Edina
Liebhauser Edina
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése