Első ízben rendezik meg a Hagyományőrző Mesterségek Vásárát Baján, a Városi Piacon 2011. május 15-én, a Bajai Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. gondozásában. A rendezvényre reggel nyolctól este hat óráig látogathatunk el. Hogy mit is jelent, ha egy mesterség hagyományőrző?
Fotók: Mácsadi Ann |
A Baján megrendezett májusi vásáron olyan mesteremberekkel találkozhatunk, akik a régi magyar foglalkozásokat fűzték ujjaik köré. Nemcsak vásárolni és nézelődni lehet, hanem érdeklődni is a portékájuk felől, így talán újra virágkorukat élhetik a magyar mesterségek. „A nagyközönséget és a kilátogatókat nagyon sok meglepetés várja, koncentráltan láthatnak olyan mesterfogásokat, amelyeknek sehol máshol nem lehetnek tanúi. Itt kézbe vehetik a szerszámokat, az alkotásokat, kérdezhetnek a mesteremberektől, és olyan történteket hallhatnak, amelyek csak ebben a légkörben tapasztalhatók meg.” - árulta el a rendező cég ügyvezető igazgatója, Mátrai Antal.
Hagyományőrző vagy kézműves mesterségnek számítanak azok az őseinktől ránk maradt foglalkozások, melyeket szakmabeli emberek végeznek puszta kézzel, a természet ajándékait megmunkálva, miközben továbbviszik a régiektől tanultakat. Mint megtudtuk, rengeteg „hivatásos mester” jelentkezett már. „Mesterségek sokasága jelenik meg a leendő vásáron, a teljesség igénye nélkül néhány ezek közül: fafaragó, kosárfonó, fazekas, cipész, gyöngyékszer-készítő, mézeskalácsos, szőnyegkészítő, faműves, ólomüveges, bőrműves, papírmerítő, baba-és játékkészítő, gyékényes, szappan- és gyertyaöntő, csizmadia, kürtöskalácssütő.”
Sokan vannak, akiket az élet bizonyos részletei elsodortak a főáramtól, és fogalmuk sincs, mi a dolga egy szíjártónak, egy szűcsnek, egy esztergályosnak, egy kádárnak vagy gerencsérnek. Vezetéknévnek elég gyakoriak (ami által őseink foglalkozására könnyen fény derülhet), viszont mást is jelentenek. Félő, ha elárulom a választ, a restség győz, és olvasóink nem dugják ki orrukat a vásárra. Házi feladat gyanánt tehát tessék utánajárni a bajai vásáron, a fent említett foglalkozást űző emberek milyen munkakörben dolgozhattak.
„A régi népi mesterségeket meg kell őriznünk az utókor számára, hogy a felnövekvő generációk lássák és láthassák, a régebbi időben milyen mesterségek voltak, és a mesteremberek milyen míves és csodálatos dolgokat tudtak létrehozni. Úgy gondoljuk, a bajai és környékbeli közösségek fontosnak tartják ezeket a szempontokat, és érdeklődnek a népi és hagyományos mesterségek iránt. A fiatalokat nem foszthatjuk meg attól az ismerettől és élménytől, ami rájuk várhat egy ilyen rendezvény kapcsán.” – fejtette ki Mátrai Antal.
Másrészt azok se maradjanak otthon, akiket mindez hidegen hagy – lehet, pont most pillantanak meg valamit, ami pici szívükben megmarad, vagy amivel bővíthetik tudásukat. Aztán az útjukat és mesterségüket kereső fiataloknak is érdemes kilátogatni, hiszen roppant szép, hálás és nem mindennapi szakmák iránt lobbanhat fel érdeklődésük lángja. Ma a nagymamákon kívül alig akad például csipkeverő, szövő-fonó asszony, fazekassal, kosárfonóval vagy bodnárral is szinte csak vásárokon találkozunk. Miért ne űzzük tovább az ipart mi, fiatalok? Lehetünk hivatásos pénzemberek, megélhetési bűnözők vagy olyan tisztes munkát végző emberek, akik nem lelik örömüket például a könyvelésben, a hűtőszekrény szerelésben, és abban, hogy csak a napi betevőért robotolunk. Vagy lehetünk őrzői népünk egyedi kultúrájának. Itt a lehetőség, hogy egy remek és szórakoztató szakma kerüljön a kezünkbe (aminek talán nagyobb hasznát tudjuk venni, mint a polcon díszelgő diplomának). Nem mellékesen, kevés dolog szebb annál, ha valakinek a hobbija a fizető munkája is egyben.
Ha kíváncsiak vagytok, mi minden vár rátok a Hagyományőrző Mesterségek Vásárán, május 15-én, vasárnap este hatig utánajárhattok. Mindezt pedig teljesen ingyen tehetitek meg a Bajai Városi Piacon.
Mácsadi Anni
Hogy miért nem érdekli a bajai közönséget egy ilyen színvonalas program tudja-e valaki ?
VálaszTörlésNem volt reklám? Ha nincs is pénz, azért nézelődni még elmehetnének, de itt nem.