Call of Duty Black Ops

Mi köti össze a Disznó-öbölt, Laoszt, Vietnámot, Kínát és a Szovjetuniót? A Kalasnyikovon és Marx bácsin kívül az új Call of Duty Black Ops.

                                        

A szoftver nemrég került a boltokba, és máris nagy sikert aratott. A game-ekkel foglalkozó oldalak – kevés kivétellel- az egekig magasztalják, annak ellenére, hogy bár tényleg zseniális csemege, vannak apróbb szépséghibái… de senki és semmi nem lehet tökéletes.

A szoftverfejlesztő gárda nem a már megszokott Infinity Ward, hanem a Treyarch csapata, akik a széria Word at War és a CoD 3 darabjait fabrikálták. Mindenesetre elmondható, hogy ezzel az új résszel felnőttek a feladathoz, hogy elmondhassák: A Black Ops a sorozat dobogós helyét birtokolja. Kuba biztos nem osztja e tényt, mivel a kommunista ország felháborodott, hogy az első küldetésben Castrot kell „kasztrálnunk”. Lényeg a lényeg, célkeresztben a Commandante és még sokan mások is.

A történet a CoD-tól már elvárható csavaros konspirációs kuszaság, kisebb és nagyobb csattanókkal, ami keresztülvisz minket a hidegháború kisebb és nagyobb hadszínterein, titkos küldetésein, amelyeknek egy része valós történéseken alapul. Elcsavargunk Kubába, de nem rumot szürcsölni, verekedünk és hippi zenét hallgatunk „Námban”, az oroszoknál rakétasilókat látogatunk, de egy küldetés erejéig visszazuhanunk a második világháború utolsó napjaiba is, ahol gyakorlatilag az összeesküvés elkezdődött. A pályák igen-igen hangulatosakra sikeredtek, főleg a vietnámi és laoszi részek, ahol, miközben aprítjuk a népet, szól a woodstocki rock and roll. Szóval nem fogunk unatkozni, mert az akció, a változatos és különleges környezetek egyszerűen levesznek a lábunkról, nem is beszélve arról, hogy lesz, amikor egy SR 71-es Blackbird (legendás, nagymagassági lopakodó) áll majd a rendelkezésünkre.

A játék harcrendszere ugyanaz, mint az előző testvér, a Modern Warfare 2-nél volt… Xbox 360-nál biztosan. Jól használható, ugyan én hiányoltam egy hasonló FPS game (Medal of Honor 2010) apróbb, de annál nagyobb vívmányát, a gyors becsúszás lehetőségét.

A fegyverekkel sincs probléma. Nagyjából minden olyan műszer a rendelkezésünkre áll, amit elsütöttek a hidegháborúban, beleértve a ma is használatos MI 24-es harci helikoptert, amivel a repülés olyan, mint a MALÉV első osztálya, rengeteg petárdával.

A fegyverek hangja is jól sikerült, ugyan nem üti meg a Bad Company 2 szintjét, de 5.1-en még a szomszédnál is szépen ropog a légvédelem.

A grafika is kiváló, szépen kidolgozott minden: a fény-árnyék hatás az egyik legszebb a kategóriában, xbox-on 100%. A tüzek, füstök, robbanások, szikrák, fáklyák, csőtorkolati fények szépek, még az olyan apróságokra is figyeltek, mint például a lámpák, amibe ha belelövünk, megpördül.

Az egyetlen nagyobbnak mondható negatívum a bugok (kisebb programhibák, melyek a játékmenet közben jönnek elő) száma. Néhol elakad a karakter, máskor az ellenfél, valamikor nem tölt be. De ezek sem vészes malőrök.

A játék szavatosságát tovább nyújtja a multiplayer és co-op zombis mód, ahol három pályán vívhatjuk csatáinkat a mutánsok ellen. Ezt maximum négyen művelhetjük, olyan személyiségek bőrébe bújva, mint Castro vagy Kennedy.

A többjátékos móka szerintem jobb lett, mint az előző CoD –nál. Jók a helyszínek és a szokásos játékmódokon túl olyan újdonságok is vannak, minthogy csak egy golyóval kell taktikázni. Karakterünket egyedi módon cicomázhatjuk és választhatjuk ki, így a pályákon nem lesz két egyforma katona. De ami fontos: a PC-n vannak dedikált szerverek.

Lényeg a lényeg, hogy a Call of Duty Black Ops kiváló játék lett, aki szereti a sorozatot, annak kihagyhatatlan.

Vácity Dávid