Új év, új média

Állandó vitákat, kérdéseket eredményez a hamarosan megváltozó médiatörvény. Sokan a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság megsértésének tartják. 2011 januárjával életbe léptetik, de számos módosítási indítványt nyújtottak már be, amelyekről december 20-án szavaz az Országgyűlés.

A törvénymódosítás az 1996 évi elavult médiatörvényt hivatott megreformálni. Valamennyi médiumot érinti, vagyis a televíziót, rádiót, nyomtatott és elektronikus sajtót, továbbá kiterjed a külföldi székhelyű, de magyar érdekeltségű szolgáltatókra is. Ez megelőzi, hogy a magyar gazdaságot érintő témákról író sajtók kitelepülhessenek a határon túli területekre.

Betartatása céljából létrehozták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amelynek jogában áll bírságok kiszabása, vagy egyes médiaszolgáltatók megszüntetése is. A Médiatanács tagjait a Fidesz nevezte ki (az öt tag közül négy  Fideszes), így egyoldalúan dönthetnek arról, hogy mely szolgáltatásokat tartják megfelelőnek. A törvény megsértése esetén az életbe lépő szankciók igen széles skálán mozognak, a felhívástól a milliós nagyságrendű bírságokon át a betiltásig. A hatóság szerint nem kell félni, mivel a nagyobb büntetéseket csak súlyos jogsértés esetén szabnák ki.

Fontos kérdés volt azonban az online média szabályozása, az eredeti tervezet kiterjedt volna minden internetes portálra, így az összes felhasználóra is, ezt azonban kivették a prototípusból, így a bloggerek és fórumozók fellélegezhetnek. Az azonban még kérdéses, hogy az ad hoc módon működő közösségek oldalaival mi a helyzet, hiszen, ha a honlapjukon megjelenő írásaik érintik a magyar gazdaságot és politikát, lehet, regisztrálniuk kell a médiahatóságnál. Ők azonban azt is hangsúlyozzák, hogy az internetes oldalakkal megengedőbbek lesznek, hiszen még számukra is újdonságot jelent e felületek felülvizsgálata. A szabálytalanul működő portáloknak jelenleg nem kell a szankcióktól tartaniuk, de a nyomtatott sajtóknál működő helyreigazítási jogot szeretnék az online újságokra is kiterjeszteni. Ezt kialakítani azonban jóval egyszerűbb, kommentelésekkel megoldható a helyesbítés.

Hangsúlyozzák továbbá, hogy a piaci sokszínűség fenntartása a cél, csupán azt nem szeretnék, ha egy-egy csoportnak a kezében túl nagy piaci erő összpontosulna. A közszolgálatiság esetében a többszöri infrastruktúrát szeretnék megszüntetni. Azonos tartalmi bázisból készítenék a híradókat, de nem teljesen megegyező tartalommal. Ez a módosítás ugyan költségkímélő, de munkahelyek megszűnéséhez vezethet, amely az amúgy is szűkös munkaerőpiac esetében nem előnyös. Szeretnének egy normatív támogatási rendszert is bevezetni a közszolgálati szférába, hogy ezzel csökkentsék a piaci források iránti kiszolgáltatottságot ebben a szektorban.

A sok vitát talán a törvény kidolgozásának bizonyos hiányosságai, pontatlanságai eredményezik, továbbá a félelem a szankciókkal szemben, hiszen nincsen pontosan meghatározva, mi a megengedett. Az eddigi szabad sajtóban szokatlan, hogy bármilyen szabályozásnak, felsőbb szerv ellenőrzésének legyen kitéve. Nem véletlen tehát, hogy az ellenzéki pártok számos módosítási indítványt nyújtottak be, az MSZP 88, a Jobbik 40, az LMP 37 indítvánnyal élt, melyekről december 20-án szavaz az Országgyűlés.

Varga Kriszta