A japán parlament december 15-én elfogadta a Japán Demokrata Párt (Minshuto) által előterjesztett törvénytervezetet, melyben az eddigieknél szélesebb körben kívánják szabályozni és korlátozni többek között a japán kultúra szerves részét képező animék és mangák lakossági forgalomba kerülését.
A manga a japánok századokra visszaeredeztethető képregénye, mely régebbi, mint az amerikai vagy más képregények. Ismertetőjegyei közül legismertebbek a jobbról-balra történő olvasási rend, a hatalmas – legalábbis a normálisnál általában nagyobb – szemek, az iskolai egyenruhák és a fej környékén az érzelmeket kifejező egyszerű grafikai jelek, mint pl. a cseppecskék.
Műnemével ellentétben az anime nem csak (vagy egyáltalán nem) gyerekeknek szól. Míg nyugaton a rajzfilmet egyből azonosítjuk a mesével – bár ez mára kezd háttérbe szorulni, hála a Family Guy-nak és barátainak –, gyerekeknek szánt műnek tartjuk, Japánban ez másképpen van; az animéknek csak egy része szól a fiatalabb nemzedéknek. Többségük gondolatvilágában, műfajában, történetében, filmszerű rendezésében a felnőtteket célozza meg. Gyakorlatilag az anime egyenértékű az élőszereplős filmekkel. Sajátosságuk, rajzolási stílusuk megegyezik a mangákéval, hiszen legtöbbjük a mangák vászonra festése.
A törvény célja a „fiatalság moralitásának megvédése” az „ábrázolt bűnöktől”, mint például a kegyetlenség, demoralizáló, erkölcstelen és szexuális tartalmak. A szabályozás minden olyan mangát, animét, CG artot és videojátékot érinteni fog, melynek kiadására Tokióban kerül(t) sor, s melyben hangsúlyoznak, vagy pozitív színben tüntetnek fel olyan deviáns szexuális aktusokat, mint a nemi erőszak, kiskorúval való közösülés, szexuális zaklatás, stb. Hasonlóan azon művek is a tiltás hatálya alá tartoznak majd, melyekben megjelennek fegyverek, gyilkosságok. Így nem csupán a valóban pornográf irodalomnak számító művek kiadását és terjesztését kívánják szigorítani. Rengeteg olyan, alapvetően más témájú művekre is rákerül a „káros” bélyeg, melyekben csupán érintőlegesen jelenik meg a szexualitás és az erőszak (az ismertebbek közül pl. a Naruto, Bleach, de még a Detektív Conan is.).
Milyen témájú alkotásokat is érint akkor ez a politikai töltetű cenzúra? Többek között az echhi, hentai (perverz, pornográf), shounen (fiúknak készült akciódús történet), lolicon (fiatal lányokhoz való vonzalom), yaoi/BL (férfiszerelem) és yuri/GL (lány-lány szerelem) témájú műveket. Ilyenkor minden rajongóban felmerül a kérdés, hogyan vihető ez véghez. Hiszen mára nem lehet egyetlen műfajt ráhúzni egy-egy műre, mindenben műfajkeveredés esete áll fenn, s szinte lehetetlen olyan művet találni, amiben vagy harc, vagy szexualitás nem jelenik meg. Ha pedig találunk, az valóban gyermekeknek szánt mese. A másik felmerülő kérdés: az eddig a toleranciájáról híres Japán miért szánta el magát erre a lépésre?
A törvény 2011. július 1- jén lép életbe, de az első szabályozások már áprilisban megkezdődnek, melyekben a vállalatoknak bizonyítaniuk kell, hogy eleget tesznek a törvénynek. A rendelet értelmében a Tokióban kiadott művek elbíráló bizottság elé kerülnek, mely eldönti, hogy a tiltás hatáskörébe tartoznak-e vagy sem. Amelyek igen, azt „18+”-os jelzéssel látják el, így e mangák átkerülnek a felnőtt részlegbe, az általános üzletekből kitiltják őket, az animéket pedig nem lehet hivatalosan Tokióból sugározni. Így a fogyasztók csak személyük igazolásával férhetnek hozzá ezekhez a tartalmakhoz. Bár csak a tokiói termékeket szabályozzák, ez mégis nagy hatással lehet az iparra, mivel annak a főváros a központja, és a cégek nagy része is itt telepedett le.
A döntés többeket meglepett, hiszen a manga és anime - még ezek az extrém leágazásai is - részei a japán tömegkultúrának (Japánban a manga a legnagyobb példányszámban eladott írásos médium), ezek Japán legfontosabb kulturális exportcikkei. Sokan úgy vélik, ez a lépés a szólásszabadságot is sérti. A kiadók, művészek és rajongók azonban nem hagyják szó nélkül ezt a művészi kreativitást gátló korlátozást. Tokió-szerte aláírásgyűjtésbe kezdtek, melynek értelmében, ha legalább 200 ezer aláírás összegyűlik, meg lehet vétózni a kormányrendeletet. E mellett a fontosabb animációs cégek és kiadók (Kadokawa group, Syueisya, Syogakukan, Kodansya, Akita Syoten) bojkottálják a jövő év márciusában megrendezendő Tokiói Nemzetközi Anime Fesztivált is, melynek szponzora maga Tokió kormányzója, Ishihara Shintarou, aki szintén támogatja a rendeletet. Rengeteg híres anime és manga, pl. a Naruto vagy a One Piece sem állít standot. Naoto Kan miniszterelnök megjegyezte, hogy bár fontos a fiatalság nevelése, a japán manga terjesztése is az. Ennek azonban a korlátozás (és a bojkott) semmiképp sem tenne jót. A várakozások szerint a törvény befolyásolja az eladásokat, s önkorlátozásra készteti a mangaipart is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése