2010. december 31., péntek

Szinkron kontra felirat

Mindig is az egyik fontos kérdése volt a filmnézésnek: hogyan érdemes megtekinteni egy filmet vagy sorozatot, a színészek eredeti hangjával vagy magyarosítva? A mindent eldöntő választ továbbra sem találtuk meg, valószínűleg nem is lehet. Legtöbben maradnak inkább középen, egyensúlyozva a vékony cérnaszálon, hol jobbra, hol balra lepillantva. Mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya is. Vegyük sorra őket!

Ha már magyarok vagyunk, magyarul beszélünk, mégiscsak egyszerűbb magyarul, hozzáértő fejek által lefordítva megtekinteni egy-egy művet. Kényelmesebb, könnyebb, mint szemünket állandóan a képernyő alsó felére szegezve olvasni a feliratot és fejben hozzászerkeszteni az élőbeszéd aktualitásához: „Ez most suttogás vagy kiabálás, és melyik szereplő beszél?”. Főleg igaz ez a rengeteg, gyors lefolyású, elgondolkodtató párbeszédet felvonultató filmek esetében (pl. The social network). Sokat ronthat egy film megítélésén és a szórakozásunkon, ha elveszünk a feliratok kisilabizálásában, és megértésében, s nem jut időnk befogadni a képi világot.
Ezzel szemben ott van az az érv, hogy „Ember, tanulj már idegen nyelvet!”. A kellemeset köthetjük össze a hasznossal, vagyis szórakozás közben tanulhatunk, ha eredeti nyelven nézünk filmet. Rengeteg kifejezés ragad ilyenkor rá az emberre és az így megszerzett tudásunkat később a mozi termen kívül is kamatoztathatjuk Annak, aki valaki minimálisan is ért angolul – franciául, japánul, németül, finnül, olaszul, stb. –csupán egy-egy ismeretlenebb kifejezés esetén kell letekintenie a képbe belerondító fehér betűhalmazra, amelyet addig figyelmen kívül hagyhatott.
Pierce Brosnan – Kautzky Armand
Az eredeti nyelv preferálása mellett érvel az a fontos tény is, hogy sokszor a színész hangjátéka is hatalmasat dob az alakításán, és szinte elengedhetetlen része a megszemélyesített karakternek, csak úgy, mint az arcmimika, a testtartás, vagy a mozgás. Ilyen például Heath Ledger Jokere a Dark Knight-ban, vagy a mindig újat alakító Johnny Depp, de nem szabad elfelejtkeznünk Alan Rickman Pitonjáról sem. Nagyon nehéz olyan magyar szinkront találni, aki maradéktalanul hozni tudja ezt a színvonalat, és az előzetes, eredeti nyelven történő bepillantások után nem érezzük silánynak a választást. Példának okáért Tahi Tóth László Piton professzora nekem nem szúrta a fülem.
Felmerülhet egy olyan érdekes kérdés is, hogy vajon egy adott külföldi színészt - akármilyen szerepet is játszik – mindig egy adott magyar színésznek kell-e szinkronizálnia. Rengetegszer fordul elő ez az eset, például a Jack Nicholson – Reviczky Gábor, Matt Damon - Stohl András, Pierce Brosnan – Kautzky Armand, párosoknál. Ilyenkor a néző ismerősként tekinthet a színészre, simogatja fülét a megszokott magyarhang, jobban esik a film is. Pont ezért, bizonyos színészeknél a közönség elvárja ugyanazt a szinkront, más esetben csalódik.
Nagyon sokszor előfordulhat az a buktató is, hogy egy karakter hangja felbukkan egy másik filmben, egy másik szereplőnél. Ebben az esetben önkéntelenül összehasonlítja az ember a kettőt, és az újabbra nem tud rá teljesen újként, egyedülállóként tekinteni. Megnevettető és sajnálni való felfedezés volt számomra például az, amikor a hetedik Harry Potterben Sipor Gollam hangján szidta a sárvérűeket.
Egy ritka probléma is felmerülhet olyan sajnálatos eseteknél: a szinkronszínész meghal. Leginkább a sorozatoknál fülbetűnő, amikor a néző hirtelen kénytelen hozzászokni egy új hanghoz. A 2007-ben elhunyt Szakácsi Sándor volt többek között Bruce Willis, Kevin Costner és Jeremy Irons szinkronszínésze, de Dr. House is új hangot kapott hirtelen halála után. E sorozatból még Dr. Wilson, valamint a Született feleségek Mike Delfinoja ment keresztül hangváltáson 2008-ban, Selmeczi Roland tragikus halála után, aki ezek mellett számos más sorozatban (Cobra 11, 24, Sliders) szólaltatta meg a főbb szereplőket.
Újabb irritáló tényező lehet, ha egy magyar színész hangja majdnem minden filmben feltűnik. Egyre többször sikerül a moziba tévedőknek a hangokat arcokkal azonosítani, nem pedig a filmbeli karakterrel, és ez egyáltalán nem pozitív. Például Stohl András vagy Molnár Ilona szinkronszerepeinek listája nem egy rövid olvasmány. Pedig az egyik legszórakoztatóbb élmény lehet, amikor az interneten kutakodva döbbenünk rá, egy-egy színész milyen sok szinkronszerepet eljátszott, és ez mozizás közben mégsem tűnt fel. Ilyenkor csak gratulálni lehet hozzá, milyen sikeresen játszik az illető a hangjával és teljes mértékben bele tud simulni a különböző szerepekbe.
Sokszor az első benyomás és megtekintés dönt arról, ki, hogyan nézi az adott filmet/sorozatot/rajzfilmet. De amikor az embernek lehetősége van így is, úgy is megtekinteni ugyanazt a művet, és úgy érzi, nem stimmel magyarul, akkor ez azt bizonyítja, hogy a szinkronrendező valamit nagyon félrehallott. Számomra például nézhetetlen magyarul az „Alkonyat” sorozat, míg „A gyűrűk ura” trilógiát mindkét formájában maximálisan tudom élvezni.
Lényeg a lényeg: minél több remek filmet és sorozatot hozzanak össze a világ színészei, hogy szabad perceinkben se kelljen unatkoznunk otthon. Az már egyéni döntés kérdése, ezeket magyarul, vagy eredeti nyelven élvezzük.

Cziszer Marietta

3 megjegyzés:

  1. Én feliratpárti vagyok, de könnyen beszélek, hiszen van olyan angoltudásom, hogy igazából felírat sem kell. Ugyanakkor megértem azokat akik ellene vannak, tényleg nem lehet egyszerű úgy nézni egy filmet, hogy fogalmad sincs eredetileg mit mondanak és csak egy erősen zanzásított feliratra hagyatkozhatsz. Könnyű elfelejteni, hogy a feltételezett eredeti nyelvű sugárzás nem csak a népszerű nyelvekre vonatkozik. Kíváncsi vagyok hányan néznének japán filmdrámát eredeti nyelven a nagy felirathuszárok közül. És ott van még a másik klasszikus érv is, hogy mi lenne öreganyámmal, aki nem biztos, hogy el tudja olvasni a feliratot. Szóval szerintem itt a kulcskérdés a választás lehetősége lesz, ami a már tényleg itt a küszöbön, digitv miegymás... Én már alkalmazom is ahol csak lehet, de szerintem a csatornák sincsenek még erre megfelelőképp felkészülve. Sok helyen például megvan a lehetőség, hogy választhassak feliratot, csak épp azt nem sugározzák, szóval ezt tényleg csak az fogja alkalmazni aki rendesen tud az adott nyelven, tehát ez még továbbra sem megoldás cseh vígjátékok esetén...
    Meg egyfajta fokozatosságot is be lehetne vezetni a dologban. Például ott van az MTV Hun, eléggé késő fecske volt, fel is rúgták a műsorstruktúrájukat, mer' a kutya nem nézte. Erre fel, ahelyett, hogy egyedi módon feliratoznák a dolgokat valami változást elindítva ezzel, HANGALÁMONDÁS van és továbbra sem nézi őket senki, mert minek?

    A másik probléma...
    Ez a szinkron már rég nem az a legendás szinkron... Van egy jó kis blog, a http://leiterjakab.blog.hu/, na innen például kiderül, hogy sok csatorna csak az árat figyeli, a minőséget nem és sokszor olyan szarvashibák kerülnek a fordításba, hogy ihajj. Ugyanakkor egyre több és több munka van, egyre kevesebb idő alatt, egyre kevesebb pénzért. Szóval megvan az oka annak, hogy miért nem minden csatorna olyan jófej és kezdeményező szinkron terén, mint mondjuk a Comedy Central vagy a Filmmúzeum.

    A példákról konkrétan. :)

    Tahi Tóth Pitonja azért is lehet élvezetes, mert ő egy Színész, a gond ott van, ha valaki nem passzióból csinálja... Nem gyanúsítgatnám Molnár Ilonát semmivel, de, ha valaki túl sok mindenben szerepel, az összes reklám az ő hangján szólal meg, az már valami egészen más szakma.
    Siporról nem tudok nyilatkozni, én feliratosan néztem a Harry Pottert, de valószínű az is sokat levont a jelenetek értékéből, hogy csupa CGI lett a házimanókból.
    Itt cáfolnám kicsit a skandináv feliratozást magasztaló feltételezéseket. Valóban, mindenki, mondom mindenki tud angolul, de erről nem feltétlenül a szinkron hiánya tehet, egész egyszerűen kötelező nyelv a suliban. :)
    A szinkronváltás valóban fájó, ráadásul, ha igazak a hírek, hogy Szabó Sípos Barnabás visszavonul, akkor Wilson MD már a harmadik hangját fogja kapni... És mi lesz George Clooneyval?

    VálaszTörlés
  2. Soha ne legyen nagyobb gondotok, szívből kívánom.

    VálaszTörlés
  3. Nahát, hozzászóltam a témához...

    VálaszTörlés