2010. december 7., kedd

A modern Frankenstein modern szörnye

Ma, a mesterséges szárazföldek gyümölcsöző korában irigykedhetnek a művilág rajongói. A Csendes- Óceán északi részén ugyanis több mint húsz éve úsznak az ilyen szigetek legérdekesebbjei: az ember alkotta szemétszigetek.

Bizony, a szemétsziget szemétből áll. Ha elsőre ijesztőnek hangzik, mindenkit megnyugtatok, másodszorra nem kevésbé. A zömében hajókról a vizekbe dobált, kisebbrészt a szárazföldről beúszott műanyag hulladékokból a körkörösen örvénylő áramlatok mostak össze két kisebb földrésznyit.  1988-ban fedezték fel ezt a 10m vastag, 100 tonnára becsült tömegű, 700 ezer négyzetkilométernyi területen lebegő ember alkotta szörnyet. Mivel centikkel a víz felszíne alatt húzódik, műholdfelvételekről észrevehetetlen. 1997-ben Charles Moore futott a hordalékba jachtjával, nagyot nézett, majd milliárdos lévén létrehozta az Algalita Kutatóközpontot az úszó szeméthegy megfigyelésére és vizsgálatára. Rájöttek, hogy az itt talált hulladék nagy része bomlás közben veszélyessé válik. Ezek a mérgező anyagok bejutnak a vízben élő állatok és növények szervezetébe, mi kihalásszuk őket, majd a vasárnapi ebédnél szervírozzuk szeretteinknek. Esszük, mit kifőztünk, ha tetszik. Bon appetit!
Kutatók szerint a jelenség már az Atlanti- Óceánban is megfigyelhető, tehát még csak nem is egyedüli a világon. Fenébe, pedig biztosan ezért dobálta el a sok bunkó a szemetét, hogy valami egyedit, valami maradandót alkosson. Utóbbi életcéljuk mindenképp sikerült, hiszen ha egy sor problémát és kárt meg is oldana a szemét kihalászása, a helyükbe ugyanannyi gondot ültetne. A sziget felszámolására használt halászhálókba ugyanis rengeteg apró élőlény akadna, és ha ezek elpusztulnak, hozzáértők szerint az egész tengeri ökoszisztéma felborulhat. Tehát a sziget marad, a sziget marad
Öröm az ürömben, hogy az új hely élőhely is egyben. Eddig még nem látott állatfajok jelentek meg a veszélyessé vált hulladék halmazai közt, így kagylók, kisebb rákok és Spongya Bob szerű szivacsok is. Ezek szerint életre alkalmas a jövendőbeli gyarmat. Ha a túlnépesedés kérdését semmivel nem tudják majd orvosolni, odatelepíthetjük a szennyezésért közvetlenül felelősöket, hogy élvezzék a kis világot, amit teremtettek maguknak és nekünk is, annak ellenére, hogy nem kértünk belőle. Nem valószínű, hogy sok ember maradna a szárazföldeken.

Mácsadi Anni

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése