Google világ

Az internet egyik uralkodó keresőmotorjaként egyre nagyobb hírnévre tesz szert a piacon. A világháló felhasználóinak többsége a Google oldalát használja információkeresésre, általában nyitóoldalunk is az ő honlapjuk. G-mailen folynak a levelezések, Youtube-on nézünk videókat, az Earth vagy Map alkalmazással keresünk címeket. De minek is köszönheti a Google ezt a kiváltságos helyet a piacon?

A vállalat két alapítója, Sergey Brin és Larry Page, a Stanford egyetemen találkozott, majd 1998-ban megalkották az új típusú keresőmotort, amely az oldal alapját szolgálja. Céljuk: könnyebbé és sikeresebbé tenni az internetes keresést. Pár év alatt az oldal annyira kinőtte magát, hogy anyagi támogatásra volt szükségük a szerverek bővítéséhez. Ezzel megkezdődött a vállalatvezetésben történő újításaik sora is, amelynek köszönhetően egy máig olajozottan működő gépezetet sikerült kialakítaniuk.

Kaliforniában jellemző, hogy az innovációk megvalósításához kockázati tőke-szakemberektől kérnek segítséget a kutatók. Az ő esetükben sem volt ez másként. De mivel nem akarták a támogatók kénye-kedvének kitenni az oldalt, egyszerre két társasággal egyeztek meg, hogy saját akaratukat érvényesíteni tudják, s megőrizzék önállóságukat.

A kezdeti tőke elegendő volt a megfelelő szerverállomány beszerzéséhez, azonban 2004-re olyan fejlődést értek el, hogy célszerűnek bizonyult kilépni a tőzsdére. Ám ezt is szokatlan módon tették. Egy licitrendszeres versenytárgyalást dolgoztak ki, hogy elérjék az ideális részvényárfolyamot, továbbá így lehetővé vált számukra, hogy válogassanak a licitálók között, kit tesznek meg a vállalat későbbi részvényesévé. A közelmúltban kiderült: a két alapító 5 milliárd dollár értékű részvényét szeretné piacra dobni a következő 5 évben, így többségi tulajdonrészüktől is megválnak.

További anyagi forrásaikat reklámokból szerzik, azonban ezek is eltérőek a korábban megszokott rendszerektől. Minimalista, informális jellegű hirdetéseket használnak, vagyis nem akarják befolyásolni a felhasználót. A kedves vevő eldöntheti a termékről szolgáltatott adatok alapján, hogy megvásárolja-e azt. A reklámozóknak pedig csak a kattintások után kell fizetniük. Az erre kiszabott összegeket is licitrendszerrel állapítják meg, így a hirdetőnek csupán annyit kell fizetnie, amennyit szerinte tényleg megér az a reklám.

A vállalatvezetésben sem ragadtak le a régi rendszernél. Egy hármas vezérkart hoztak létre, a két alapítón kívül Eric Schmidt, szervezetirányítási szakember a triumvirátus tagja. Ennek a módszernek köszönhetően hatékonyabbak a döntéshozatalban, több nézőpontból közelíthetik meg a felmerülő problémákat, könnyebben ellenállhatnak a külső és belső nyomásnak. A római triumvirátusokkal szemben ők azért nincsenek kudarcra ítélve, mert egyikőjük sem akar egyeduralomra törni, valamint hosszútávra terveznek. 2024-ig tartó szerződést írtak alá.

Számos szempontot soroltam fel, melyeknek köszönhetően a Google ma az, ami: a világ egyik legdinamikusabban fejlődő vállalata. Tulajdonosai a leggazdagabb amerikaiak közé tartoznak. De mindez nem valósulhatott volna meg az egyszerű véletlenek nélkül. Sikerült mindig a megfelelő időben jó helyen lenniük.

A Google karrierje folyamatosan felfelé ível. Sokan úgy gondolják, hogy hamarosan a világon egyeduralkodó keresőprogramként lesz jelen. Ezt alátámasztja az is, hogy az elmúlt 10 évben senkinek sem sikerült lemásolnia a programjukat, és ilyen hatékony, felhasználóbarát keresőt megalkotnia. A Google sikerre ítéltetett.

(Ha érdekel a Google vezetésében működő további innovációk sora, ajánlom figyelmedbe Bernard Girard: A menedzsment forradalma - A Google modell című könyvet.)


Varga Kriszta