Egy művészi ösztönnel megáldott egyetemista srác, aki az EFOTT - on útjára engedte híressé vált Korda festményét. Érdeklődő, színes, vidám személyiség, akinek megnyerő festészeti és életstílusa ösztönzött e beszélgetésre. Naná, hogy kíváncsi voltam erre a figurára, hiszen amellett, hogy piszok jó képeket készít, értelmes és kellően „dilis”, azt írta e-mailben, hogy „putzéran” jön az interjúra. Azt hiszem, ez sokat elárul a Gyuricza Gergelynek nevezett jelenségről.
Szociális megfelelési kényszer. Még nem tudtam legyűrni.
Értem. Nos tehát. Saját magadat fested meg… nem? Gondolom ezt abból, hogy ugyanazt a dinamikus, vidám embert látom itt ülni, mint akit a festményeidben látok…
Mindenki csak azt tudja beleadni, ami ő valójában, azok a jó képei. Az összes képem, ami jónak számít, azok tényleg olyan pontok az életemben, amikor valamilyen szinten válság elejére érkeztem, valamilyen problémával találkoztam. Erre a problémára a legjobban a képekben tudtam válaszolni. Így tudtam megérteni meg összerakni magamban. Ez inkább ilyen önismereti dolog: hogyan tudod összerakni a világot, meg a konfliktusokat, amikkel szembekerülsz. Ezeket ábrázoltam vizuális formában.
Ha ilyen negatív hatások értek, hogy tudtál pozitív képeket kihozni belőlük?
Mert van pár alapszabály: nem szabad festeni, ha részeg vagy, mert nyilvánvalóan technikailag nem tudod megcsinálni. Nem szabad festeni, hogyha szomorú vagy. Nagyon könnyű beleesni ebbe a nagyon lírai, nagyon művészi hangvételű dologba, belesüllyedni a világfájdalomba. Ha erre hangolod rá a gondolatvilágodat, akkor előbb-utóbb teljesen ráállsz erre a sémára. Ha sulykolod magadba akár egy kicsit is, hogy az élet jó meg pozitív, akkor előbb-utóbb ezt fogod visszaadni.
Saját magamnak. Nem adom el a képeimet, nagyon kevés van, amin túladtam, de azt is barátoknak, vagy olyan helyre, ahol tudom, hogy jó helyen van.
Kereslet nincs rá? Gazdag emberkék nem érdeklődnek irántad?
Gazdag emberkék nem, de ahol volt kiállításom, onnan több érdeklődő is volt, de olyanokat akartak megvenni, amiket nem adhatok el, mert egyszerűen fontos nekem.
A honlapodon (justdoart.lapunk.hu) látni egy elejtett mondatot egy holland pályázatról. Mondanál ennek hátteréről pár szót?
Van ez a gigantikusan nagy konzorcium, a Royal Talens, s övék minden, ami művészeti: övék az Amsterdam akryl, a Van Gogh olaj, a Da Vinci ecsetek, meg mindent felvásároltak. Az ő pályázatuk ez. Kiírnak mindig x témát, erre három hónapig lehet nevezni, begyűjtik a képeket, majd jön a következő három hónap, mikor szavazásra bocsátják ezeket. Nekem ez volt a meglepő, hogy nem szakmai zsűri dönt a képekről, hanem közönségszavazat. Aki megnyeri (csak egy helyezett van), kap egy 500 euro értékű ajándékcsomagot, tehát festéket, oktatóvideót, vásznakat, ecseteket, ami csak kell. Erre neveztem a „Csak szabadon” című képemet.
Hogy állsz a megmérettetésben?
Elég jól, az értékelések alapján.
Más versenyekre benevezted a képeidet, vagy csak most indultál neki ezzel a holland akcióval?
Az a baj, hogy öreg vagyok. Nagyon sok pályázat van, de csak iskolás, 18 éves korig. Van egy másik blokk, ahová meg csak művészeti karosok nevezhetnek. Elég csínján állok ezzel.
Nehéz mecénásokat vagy lehetőségeket találni ahhoz, hogy nyilvánosan megtekinthetőek legyenek a képeid?
Nem nehéz, hanem lehetetlen. Fizikailag képtelenség, pláne ebben az évben, mikor EKF van, mindent lestoppoltak már az előző évben. Talán jövőre jobb lesz.
A transzport a nehéz, de ha nyílna bármilyen lehetőség, én élnék vele. Vinném busszal, trolival, szekérrel, bármivel, csak legyen!
Egyébként mi a helyzet az EFOTT-on elindult, világkörüli turnéját járó Korda festményeddel?
Igen, Korda György. Az igaz története, hogy nagyon le voltam égve anyagilag. Úgy gondoltam, kicsit be kellene rúgni. Vannak haverjaim, akik nagyon szeretik Korda Györgyöt, ezért megfestettem, és odaadtam sörért. Az EFOTT-on átadásra került. Nem jutottunk be Kordához, elkapott minket egy riporter, aki átadta a mi nevünkben. Csinált egy interjút, utána kijöttek, és az első ember kezébe nyomták a tömegben. Azóta látták még kétszer, egyszer volt a Fókuszban, mutattak egy győri Korda koncertet, ott lóbálták srácok, valamint egy haverom látta a Szigeten, de a tömegben nem tudott odamenni. Mondjuk, szebb sorsot nem kívánhatok egy képnek, minthogy bejárja Magyarországot kézről kézre, de jó lenne megtudni, hova került. Az ismerőseim nagy része rá van állítva a keresésre, egy tálca sör a vérdíj a képért.
Szeretnéd visszakapni?
Jó lenne visszakapni. Igazából szeretném odaadni a srácoknak, akiké, mert ugye már eladtam.
Beszélj még a pop-artról. Miért választottad ezt a stílust?
Nagyon kevesen használnak akrylt, mert lenézik, de nagyon jól jön a pop-arthoz, nagyon jó színeket lehet vele csinálni. A pop-artban az a király, hogy népszerű és könnyű megszeretni. Van egy gyermetegkinézete, ami tetszik mindenkinek, viszont meg lehet vele ragadni olyan mély dolgokat, aminek az élményében mindenki osztozik. Mivel technikailag egyszerű, ezért mostohagyermek. Az akryl meg ezért jön hozzá, mert az is ilyen.
Mennyi időt töltesz festészettel?
Napi két órát. Hétvégén többet. Van egy vázlatmappám, most nyitom a másodikat, mert egyre több ötletem van, bármelyiket elő tudnám venni és meg tudnám csinálni, csak nincs időm.
Soha nem gondolkodtál azon, hogy más stílusban fess?
Dehogynem, meg festek is folyamatosan, olajjal portrékat meg klasszikusokat, de azt azért csinálom, hogy technikailag fejlődjek. Az nem az én irányvonalam. Fontos, hogy érezd, hogy amit csinálsz, abban folyamatosan jobb vagy. Muszáj valami mást csinálni, hogy fejlődj, Az egész a fejlődés felé mutat. Erről szól az egész. A pszichológiának az egyik alaptétele, hogy minden egyes elméleti keret megcáfolja a másikat, tehát antitézisei egymásnak. Egyetlen egy alapelvhez senki sem mert nyúlni, senki sem merte megcáfolni, ezt mindenki közösnek tekinti, ez pedig, hogy a fejlődésbe vetett hitünk töretlen. És ez így van. Minden a fejlődés felé mutat. Mind technikailag, mind emberileg. Szerintem ez a legfontosabb üzenete így az egésznek. Meg az, hogy alkoss!
Köszi az interjút!
Mácsadi Anni
Mácsadi Anni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése