Sugárzó világ

Mikro, tv, számítógép, mind a modern világ termékei, melyekhez hatalmas energia szükséges, ennek nagy részét atomerőművek biztosítják számunkra. Az elmúlt héten történtek azonban tanúsítják, hogy korántsem veszélytelenül. Mikor tanul hibáiból az emberiség?

Az egész világot megrázta a március 11-én Fukushimát sújtó földrengés, és a több ezer halott. (A pusztítás mértékéről ITT tekinthetőek meg képek). A katasztrófa ezzel azonban nem ért véget, a városban működő atomerőműben ugyanis robbanások történtek, és a sugárzás mértéke már a normál érték húszszorosát is elérte a környéken. A reaktorok megsérülésével felszabaduló radioaktív gőzt Tokió felé vitte a szél, így félő, hogy a tízmilliós várost is sújtja a szennyezés. A szakemberek szerint azonban „csupán” harminc kilométeres körzet kitelepítésére lehet szükség.

A felrobbant reaktor. Forrás: szegedma.hu

Fukushimában található a világ egyik legnagyobb erőműve, hat reaktora 4,7 GW energiát termel, a Pakson működő négy reaktor ezzel szemben csupán 2000 megawattot. A 15 éve Csernobilban bekövetkezett katasztrófának 56 közvetlen áldozata volt, de több tízezerre becsülik a pajzsmirigyrák áldozatait, és közel 40 ezer abortuszt végeztek el közvetlenül a baleset után.

A radioaktív sugárzás pajzsmirigy megbetegedést okoz, amely jól gyógyítható, ha időben észreveszik, a probléma azonban az, hogy lassú lefolyású, hatása, és a daganatok megjelenése csak évek múlva jelentkezik. Az abortuszok száma pedig a magzatok megbetegedésének veszélye miatt magas, a várandós anyukák ugyanis félnek a sugárzás okozta súlyos károsodásoktól.

A sugárzás mértékegysége a sievert. Normális esetben egy embert 2-3 millisievert ér évente, ezzel szemben Japánban 400 millisievert is mértek, bár az igaz, hogy csak pár óra hosszat. Már 100 millisievert is okozhat rákos daganatokat. Dél-Koreában is mértek magas, emberekre veszélyes sugárzást a repülőtéren, pár japán utas kabátján és öltözékén ugyanis közel tízszeres nagyságú radioaktivitást érzékeltek a műszerek. A manchesteri repülőtéren a BBC zenekar hangszerei is besípoltak, bár itt nem érte el az egészségre káros mértéket a sugárzás. Riasztó azonban a hír, mivel a zenekar 320 kilométerre volt a katasztrófától.

Fukushimában jelenleg tengervízzel hűtik a reaktorokat, fennáll azonban a veszélye, hogy megolvad, és rendkívül nagy sugárzással sújt több tíz kilométeres területet. Mikor jövünk rá végre, hogy az atomreaktorok nem alkalmasak az energiaszükségleteink biztonságos fedezésére? A mai napig beton fedél alatt nyugszik a csernobili atomerőmű, mi lesz, ha erre a sorsra jut a fukushimai is?

Rendelkezésünkre áll rengeteg kihasználatlan energiaforrás, melyek nem járnak hasonló veszélyekkel. A nap, szél, víz energiáját saját javunkra fordíthatnánk, szükségleteink fedezéseilyen környezet barát módon is megoldható. A hazánkban működő vízerőműveknek 58%-a a második világháború előtt létesült, sőt sokat be is zártak az alacsony teljesítmény miatt. Körülbelül 7000 millió kWh energiát termelhetnénk ki évente ilyen módon, ezzel szemben ma csupán a Tiszán működik nagyobb teljesítményű erőmű.

Ha valaki Szlovákiába látogat, a határ közelében rengeteg szélerőművet láthat, a probléma csupán az, hogy míg a magyar oldalon csak egyet-egyet elvétve, addig a szomszédban több tucatot egymás mellett. Elkeserítő, hogy a világ nem támogatja a természet és a saját életünk szempontjából biztonságos energiaforrások hasznosítását. Az atomreaktorok veszélyt jelentenek számunkra, ezt tudatosítanunk kell, változtassunk az életfelfogásunkon!

Varga Krisztina