Minden ember életében eljön a perc, amikor nőni kezd a bölcsesség foga. Nem feltétlenül jelent bölcsességet, sokkal inkább fájdalmat. Persze akadnak szerencsések, akiket a fogorvos világosít fel az éves kontroll vizsgálaton, arról, hogy kinőtt pár új foga. Íme, egy rövid szösszenet a hazai egészségügy buktatóiról és a fájó fogakról.
Csóri egyetemistánk egy reggel arra ébredt, hogy légkalapács dolgozik a szájában. Igen, a rettegett bölcsességfog. Alapesetben ezzel nem is lenne probléma, mivel az egyetemisták fogorvosi ellátását a POTE Fogászati Klinika látja el. De mivel hősünk törvénytisztelő állampolgár, bejelentkezett pécsi lakcímére, a körzeti ellátás érdekében. Itt kezdődnek a bonyodalmak.
Az interneten található fogorvosi körzetek nem felelnek meg a valóságnak, mint utóbb kiderült. A Munkácsy utcában lévő körzeti fogorvos már nem is a Munkácsy utcában található, és természetesen a telefonszámon sem a keresett rendelő jelentkezett be.
A Lánc utcai SZTK segítőkész portása a harmadik fogorvosi rendelő telefonszámát adta meg, mire sikerült elérni a megfelelő fogorvost. Ekkor közölték, hogy kérjen időpontot. Hát persze, mert egy ember előre tudja, mikor gyullad be a bölcsesség foga, annyira, hogy beszélnie és ennie is nehezére essen. A kedves asszisztens megkérte, telefonáljon vissza később, amikor a doktornő megérkezik a rendelőbe. Könnyed két órás várakozás után újra felemelte a telefont és azt a tájékoztatást kapta, hogy egy teljesen más fogorvoshoz mehet, aki már tud az akut esetről és soron kívül fogadja szenvedő alanyunkat.
Megérkezett a rendelőbe, és el is látták. A tündéri, antiszörny fogorvos a kezébe nyomott egy beutalót a röntgenre, hogy amint lehet (tehát azonnal) menjen át az SZTK rendelőbe és csináltassa meg, mert az alapján tudják eldönteni, hogy egy kellemes szájsebészeti műtéttel ki kell e varázsolni azt a rohadtul nem bölcs fogat.
A röntgen helyszínén azonban nem kis csalódás érte a már tényleg nagyon szenvedő egyetemistánkat. A korántsem kedves, mondhatni alpári stílusban beszélő asszisztens közölte vele, hogy időpontot kell kérni, és jöjjön vissza legközelebb. Kétségbeesett próbálkozás után bejutott ugyan a rendelőbe, de közölték vele, hogy „Túl elfoglaltak” – mindeközben a Kiskegyedet lapozgatták. A folyosón, de még az épületben sem volt rajta kívül ember. De ha nem, hát nem.
Kérdem én, hogy adott esetben egy olyan ember, akinek tényleg ennél sokkal durvább problémája van, mégis milyen módon részesülhet sürgős ellátásban?
Egy fogfájást pár napig kellő mennyiségű fájdalomcsillapító és antibiotikum mellett ki lehet bekkelni, de nehogy már egy „túl elfoglalt” asszisztensen múljon, hogy kinek meddig kell szenvednie…
Mizsák Lolita
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése