Egészen megdöbbentő eredményre jutott egy kutatás során a gödöllői Szent István Egyetem csapata. 1966-ban kezdték el vizsgálni a zöldségek és a gyümölcsök mikroelem tartalmát. Az eredmények szerint 1990-re átlagosan 50%-kal csökkent a bennük található vitamin, ásványi anyag és nyomelem mennyisége.
Nem véletlen, hogy a táplálékkiegészítők piaca egyre szélesebb. Tíz éve, amikor a különböző mesterséges vitaminok nagy mennyiségben törtek be a piacra, az emberek többsége elzárkózott az új termékek elől. Idővel ez az ellenállás szépen lassan oldódott, míg napjainkra egyre többen élnek vele. A kutatási eredmények elkeserítőek, alátámasztják a táplálék kiegészítők szükségességét.
Szüleink idejéből származik a szólás; Naponta egy alma az orvost távol tartja. Akkoriban talán még igaz is volt. Ma azonban három is kevés lenne a kívánt hatás eléréséhez. A gödöllői egyetem kutatása során kiderült, hogy a termőtalaj, és ezzel együtt a zöldségek, gyümölcsök tápanyagtartalma jelentős mértékben csökkent. Néhány évtized alatt olyan mértékű minőségromlás következett be, mely drasztikus hatással van egészségünkre. Az 1966-ban termelt borsóhoz viszonyítva 1990-ben a zöldség vitamintartalma több, mint 53%-kal csökkent. Hasonlóképpen a paprikáé, csaknem 90%, a répa 40%, míg a tej vitamintartalma 95%-kal csökkent. Ahhoz, hogy ugyanannyi vitamint vigyünk be a szervezetünkbe, mint 1966-ban egy paprika elfogyasztásával, ma már tízet kell belőle megennünk, ami mennyiségileg is lehetetlen. Ezzel párhuzamosan a nagy mennyiségű műtrágyahasználat és környezetszennyezés miatt a növények károsanyag tartalma is nőtt.
A talajból kinyert tápanyagokat nem pótoltuk, így azok kimerültek. Nem beszélve a kereslet és a piaci igény kielégítésére tett próbálkozásokról. A nagy, csillogó, tökéletes zöldségeket, gyümölcsöket keressük, nem pedig az ütődött, csoffadt darabokat. Ezek azonban többnyire melegházból kerülnek a boltok polcaira, ahol a látvány miatt a felfújt, magas víztartalmú fajtákat részesítik előnyben. A fenti tendencia a 2005-ös eredmények alapján pozitív változást mutat. Ha nem is nőtt a mikroelem tartalom, csökkenése úgy tűnik, megállt. A kutatók szerint ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás után a felbomló szövetkezetekkel szemben a kistermelőknek és családi gazdaságoknak kevesebb pénzük van műtrágyára, emellett pedig nő a biogazdaságok száma is.
Ezek az eredmények állhatnak az úgynevezett civilizációs betegségek hátterében. Hiszen gondoljunk csak bele, néhány évtizeddel ezelőtt mekkora volt az allergiás vagy rákos megbetegedések aránya? Dr. Márai Géza, a kutatás vezetője a csontritkulást is ide sorolja, melynek oka a növények csökkent kalciumtartalma, amit nem pótolunk más forrásokból. Ennek ellenére az ízfokozók és a robbanásszerűen megnőtt termékkínálat miatt egyre többet eszünk. De míg mennyiségileg túl, minőségileg alultápláltak vagyunk.
Egészségünk és jövőnk érdekében oda kell figyelnünk! Hogy mit tehetünk? Már azzal is segítünk, ha tisztában vagyunk a problémával. Lépnünk kell, ehhez pedig tisztában kell lennünk a helyzettel. Addig is együnk naponta 10 kg biogazdaságból származó zöldséget és gyümölcsöt, lehetőleg nyersen!
Liebhauser Edina
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése