2011. február 23., szerda

Mi mindent tudhatunk az Űrről?


Végre Pécsre is ellátogatott a Mindentudás Egyeteme. Kiss László előadását hallgathattuk meg az Állam- és Jogtudományi Kar előadójában a Földön kívüli Földek? Asztrobiológia megalapozása a csillagászat módszereivel címmel. 
A Magyar Televízió kedvelt előadássorozatának második, felújított változatában most először vették fel Pécsett a műsort. Mivel tévés közvetítésről volt szó, a résztvevőknek 20 perccel korábban kellett megérkezniük. A ruhatárban kissé nehézkesen sikerült elhelyezni a kabátokat, aztán az előadóban megmaradt egy-egy helyet is szépen lassan megtöltötték az érdeklődők
Röpke bevezető után már el is kezdődött a felvétel. Kiss László asztrobiológus előadását hallgathattuk meg. Három főbb témáról beszélt: a Naprendszerünkről, az exobolygókról és a jövőnkről az Űrben.
Rengeteg tudós foglalkozik a Földön kialakult élethez hasonló létformák kutatásával, valamint a Föld halálától félve, egy „utópia” bolygó kialakítása céljából végeznek felméréseket. A Holdon is kutatnak, hogyan lehetne életre alkalmassá tenni a planétát . A Mars bolygót tartják a Földhöz leginkább hasonlónak, úgy gondolják, korábban a fél Mars vízzel lehetett tele, holott ma kősivatag terül el rajta. Számos vizsgálatot végeztek már műholdakkal, szondákkal, 2012 augusztusára pedig egy újabb marsjárót küldenek a bolygóra, amely hasznos mintákkal szolgálhat. Képeken már rögzítettek sárfolyásokat, és úgy gondolják, hogy a felszín alatt egy jeges réteg, szféra van. Vizet azonban nem csak a Marson, hanem a Jupiter holdján is találtak. Sokak szerint a meteorok, üstökösök is hozhatnak egyik helyről a másikra vizet, vagy élő szervezeteket. Egyes feltételezések szerint a földi élet kialakulása is egy üstökösnek köszönhető.
A második részben az exobolygók kerültek terítékre, melyek kutatása napjainkban a csillagászat vezérterületét jelenti. Ezek olyan bolygók, amelyek a Naprendszeren kívül, más csillagok körül keringenek. Hála a Kepler-űrtávcsőnek, ezekről az égitestekről is egyre pontosabb képet kaphatunk, és precíz számításokat végezhetnek a méretükről, tömegükről. Meglepő, hogy 2011-ben már több, mint  500 ilyen bolygóról tudunk, és sok közöttük a Földhöz hasonló méretű.
Mindezen információk alapján lehetséges egy jövőbeli csillagközi utazás, így távolabbi területeken kutathatunk a Földhöz hasonló életek után.
Az előadás végeztével a közönség tehette fel kérdéseit, persze előtte egy kis sminkkorrekciót végeztek az előadón. Számos érdekes kérdés merült fel, például a nem szén alapú élet lehetőségével kapcsolatos kutatásokat illetően. Kiss válasza erre az volt, hogy nem kereshetünk olyan életformát, amiről fogalmunk sincs, hogyan néz ki, miből áll. Ez az egyik indok, amiért mindig a víz, szén alapú élet irányában zajlottak kutatások. Személyes tapasztalaton alapuló, földönkívülinek sejtett fényekről is beszámolt valaki, amely nagy mosolygást váltott ki a hallgatóság körében.
Remek érzés volt látni, hogy milyen nagy érdeklődést váltott ki ez a rendezvény, sokan jelentek meg, és nem csak a fiatal korosztályból. Eleinte az egyetlen, számomra érthetetlen kérdés az volt, hogy miért épp a jogi karon rendeztek meg egy csillagászattal kapcsolatos előadást, de amint beléptem az előadóba, már meg is kaptam a választ. Egy televíziós műsort ugye mégsem tarthatnak egy egyszerű aulában, fontos, hogy igazi egyetemi katedra hangulatot kölcsönözzön a terem.

Varga Krisztina

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése