Minek lehet nevezni egy embert, aki 11 évesen már szabadalmaztatott találmánnyal rendelkezik? És azt, aki elméletben leír egy olyan eljárást, amelyhez még nem állnak rendelkezésre a megfelelő technikai feltételek? Igen, zseninek! Gábor Dénes talán az egyik leghíresebb magyar feltalálónk, hiszen a holografikus technika kidolgozásáért 1971-ben Nobel-díjat is kapott.
A kis Dénes még csak 10 éves volt, amikor aeroplán-körhintáját szabadalmaztatni akarta. Ez tulajdonképpen egy körhinta, ahol a kabinokat kis aeroplánok, vagyis fedeles repülőgépek helyettesítik, melyek a forgás közben ható centrifugális erő hatására felemelkednek. A találmányt egy évvel később be is jegyezték. Gábor Dénes − ahogy legtöbb feltalálónk − kétlaki életet élt. Tizennyolc éves koráig Magyarországon tanult, majd az érettségi után Berlinbe utazott, ahol Einstein szemináriumát is látogatta. Mikor a hagymasejtek növekedés során kibocsátott sugárzását vizsgálta, a jobb mérhetőség kedvéért kifejlesztette a plazmalámpát.
Találmányai sorában mégis a legjelentősebb a holográfia felfedezése és elméletének kidolgozása, amellyel több, mint egy évtizeddel megelőzte korát. A lézer feltalálására ugyanis még várni kellett. A holográfia olyan képrögzítő eljárás, amelynek segítségével a tárgyról tökéletes térhatású, vagyis 3D-s kép hozható létre. Ehhez azonban szükség volt a később elterjedt lézertechnikára. Az eljárás során egy tárgylemezre több kép is rögzíthető, így lehetséges, hogy a térhatású ábra még mozog is a kezünkben. Biztosan mindenki emlékszik gyerekkorunkban a hologramos vonalzókra és matricákra. Mai használatban bankkártyákon vagy például CD-k, DVD-k hitelesítő matricáján találkozhatunk vele. De ne felejtsük el, hogy a legújabb 3D-s mozifilmeknek is a holográfia adja az alapját. Gábor Dénes ezért a találmányáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
Liebhauser Edina
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése