A vasfüggöny napjainkban

Az Európában 1989-ig tartó diktatórikus uralomhoz hasonlóan vezetett országok ma is léteznek, és helyzetük napjainkban egyre nagyobb visszhangot kap a sajtóban. A különbség csupán az, hogy a vasfüggöny most az arab országokat sújtja leginkább, és a kitörés náluk még csak most kezdődött meg.

Maga a diktatúra szó jelentése is olyan politikai rendszer, amelyben a hatalom nem a népakarat alapján kerül a vezetői székbe. A történelem során számos példát tudunk puccsokra, amikor egy személy vagy csoport szerezte meg a korlátlan hatalmat. A diktatúrák között is különbséget kell tennünk, beszélhetünk puha, valamint totális diktatúráról, ez mindig attól függ, az élet mely területeire terjed ki a vezető irányítása, vagyis a polgárok mindennapjaiba is beleszól, vagy csak egyes területek esetén szabályoz.

Állandó tüntetésekről, lázongásokról hallhatunk, a vezetők mégis székükben maradnak, mivel a legtöbb államban nincs ellenzék vagy olyan erős polgárság, akik felléphetnének a hatalommal szemben. A diktátorok közül sokan apjuktól, fivérüktől örökölték a trónt, és igyekeznek megőrizni egyeduralmi helyzetüket. Mindenhol korlátozzák az ellenzék megerősödését és a szólásszabadságot, így emelve gátat a hatalmuk eltiprása előtt.

2011-ben is több mint 40 diktatórikus állam létezik a világban, ezekben él a Föld népességének több mint 1/3-a. A múltbéli Európához képest azonban itt nincs egy központi egységes hatalom, mint a Szovjetunió, a sok állam mind egyénileg irányított. A vezetők azonban igyekeznek jó kapcsolatot kiépíteni nyugattal, főleg az Egyesült Államokkal. Többségük tagja az ENSZ-nek, és a „szent háborúban” radikálisan harcolók visszaszorításáért cserébe az USA sem üti bele az orrát az országok vezetésébe.

Burmában (hivatalos nevén Mianmar) katonai diktatúra működött. A korábban a brit gyarmat részét képező ország rövid ideig demokratikus berendezkedésű volt. 1962-ben azonban Ne Win tábornok katonai puccsát követően 26 éven át ő irányította az országot, ez a katonai vezetés még ma is működik. A diktátor vezetése alatt Burma a világ egyik legszegényebb országává vált, számos tüntetést indítottak diákok, de a hatalom ezt mindig elnyomta, az 1988-ban lezajlott zavargások során több ezer embert öltek meg. Az utolsó jelentős kormányellenes tüntetések 2007-ben zajlottak, amelynek kiváltó oka az üzemanyag ártámogatások megvonása volt. Ezt követően 2008-ban népszavazást írtak ki az alkotmányról, majd választásokat és virágzó demokrácia létrehozását ígérték. Ennek következtében 2010. október 21-én szövetségi köztársasággá vált az államforma.

Hoszni Mubarak

A napjainkban zajló lázadások Tunéziából indultak, ahol Zine el-Abidin Ben Ali az elnök, már 1987 óta. A hírek hallatán sok más országban is heves indulatok gerjedtek, leginkább Egyiptomban, ahol Hoszni Mubarak 1981 óta a vezető. Már több halálos áldozat is volt, sokan felgyújtották magukat, így próbálták felhívni a figyelmet az országban zajló eseményekre, de mivel többségük muszlim, akik ugyebár az öngyilkosságot elítélik, sikerült az ilyen megmozdulásokat visszaszorítani. A legrégebb óta talán Líbia vezetője, Moammer Kadhafi van hatalmon, immáron 42 éve. Itt működik az egyik legkeményebb diktatúra, amely még a pártok működését is tiltja, így egy lehetséges ellenzék kialakulása szinte lehetetlen. Az általa hozott engedmények csupán a nyugat felé irányuló gazdasági kapcsolatok kiépülését segítik. A tunéziai tüntetések után felkelések indultak az országban, a vezetőség ezt azonban tagadja. Kadafit flúgos vezetőnek tartják, erre bizonyíték, hogy testőrsége egy 40 fős, szűz nőkből álló csoport.

A Freedom House nevű független kutatóintézet minden évben kiad egy listát a világ országainak szabadságát illetően, vizsgálják a demokrácia helyzetét, valamint jelentést írnak a politikai és polgári jogok érvényesülésének alakulásáról is.  Az elmúlt négy évben állandó visszaszorulásról számoltak be, a nem szabad országok száma 42-ről 47-re nőtt.

A jelentésben Magyarország mind a politikai, mind a polgári jogok tekintetében a legjobb értékelést kapta 2009-re vonatkozóan. Az új médiatörvényt azonban bírálta a szervezet, és úgy gondolják, hogy a laza tartalmi szabályok megkönnyíthetik a hatósági visszaélések kialakulását. Hazánk azonban továbbra is a szabad országok között szerepel a jelentésben.

Varga Kriszta